Test - szellem - lélek

Lélek

Mit is ért a ma embere a lélek szavunk alatt? Minden embernek van erre egy saját elképzelése, elgondolása, mely nagymértékben függ attól a látásmódtól, hogy miként vélekedik a bennünket körülvevő világról. Legnehezebb dolguk a materialistáknak lehet, hiszen a lélek egy olyan dolgot jelent, amit nem lehet megfogni, tulajdonképpen a megnyilvánulásaival, a hatásaival tudunk találkozni. Ebből az is következik, hogy a vallásos embereknek "kézzel foghatóbb" a lélek fogalma. De mint ahogy a materialista elképzelések sántítanak, úgy a pusztán vallási megközelítés is sántítani fog.

Azt nyilván érzi az ember, hogy ha saját magára gondol, nem lehet egyenlő a fizikai testével, attól több egy ember (azonban egy állat, egy növény, egy tárgy is lehet több, attól, amit látunk).

Az ezoterikus tanok azt tanítják, hogy test-szellem-lélek hármasa maga az ember. A fizikai testet látjuk, fényképezhetjük, részekre tagolhatjuk. De mi a helyzet, ha a lelkünket szeretnénk meghatározni? Minden ember rendelkezik egy fajta személyiséggel. Ez lenne a lelkünk? Közelít, de még sem teljes a kép.

Megvizsgálhatjuk a kérdést onnan is, hogy ugye a keleti tanok hirdetik a reinkarnációt, azaz a lélekvándorlást vagy más szóval, a lélek újjászületésének tanát. Ennek következtében feltehetjük a kérdést, hogy mi lehet az a részünk, mely életről életre van és létezik. Hol van a két élet közötti időben? És hol van bennünk, a fizikai testünkben? Mire jó az újjászületések sorozata? Meg lehet-e ezt a láncot szakítani? Izgalmas kérdések, melyet a tudománynak, a materialista tudománynak ez idáig nem sikerült megválaszolnia. Így sok ember számára ez pusztán egy keleti vallásos elgondolásnak látszik. Pedig közel sem az. A nyugati gondolkodásban szintén megjelenik ez a gondolat, pl. több ókori filozófusnál,az egyiptomi misztériumiskoláknál, az ezoterikus tanokat átadó többnyire titkos testvériségeknél, nyomokban még a Bibliában is felfedezhetőek az erre vonatkozó utalások. Sajnálatos módon az 553. évi Konstantinápolyi Zsinaton törölték a reinkarnáció tényét a keresztény hittételekből. Erről itt lehet bővebben olvasni.

Tudat vagy szellem

Sokat használt fogalom a mai világban a tudat, tudatosság. Mit értünk vajon ez alatt? De tényleg, mi a tudatunk és hol helyezkedik el a fizikai testünkben? Ismét egy megfoghatatlan kérdés. A gondolataink? Esetleg az agyunk lenne a székhelye? Materialista elképzelésként, milyen egyszerűen rávághatnánk, hogy igen, az agyunkkal gondolkodunk. "Gondolkodom, tehát vagyok." Tanulok, egyre többet tudok meg a világról, tehát nem az ösztöneimre hallgatva igyekszem élni az életemet, hanem odafigyelek mindenre, tudatos leszek... De ezt jelenti-e a tudat szavunk? Milyen kapcsolatban van a lélek a tudattal?

Test - szellem - lélek

Ennek hármasságában éljük életünket nap mint nap. A test a nyilvánvaló, van, tápláljuk, öltöztetjük... stb. Még a lélek is megmagyarázható, hiszen vannak érzéseink, személyiségünk, gondolataink. Mi a szellem? Nem a kísértetekre gondolok. A mai modern pszichológia szépen végig vezeti a személyiség kialakulását a születésünktől felnőttkorunkig, ami az életünk végéig - jó esetben - egy folyamatosan fejlődő részünk. Saját elgondolásom a jelen tudásom alapján, hogy ez az a részünk, ami örök bennünk, aki él szép csendben bennünk életről életre és tapasztal, várja, míg a fejlődés útján eljutunk arra a pontra, hogy megkeressük ezt a legértékesebb részünket, majd megtanulunk a segítségével, a fejlesztésével élni életünket.

Egy élet során számtalan kellemes és kellemetlen benyomással találkozunk, melyeket természetesen elraktározunk valahol. Vannak, melyek tudatosak maradnak még sok év távlatából is, és vannak melyeket képesek vagyunk annyira eldugni, hogy gyakorlatilag nincsenek emlékeink róla. Nyilván ez utóbbiak közé tartoznak a feldolgozhatatlan traumák, melyek akár évtizedek múltán is képesek a mélyből szimbolikus jeleket küldeni akár egy-egy betegség formájában is. Az okok megtalálásához mélyre kell ásni önmagunkban, felhozni feldolgozatlan emlékek sorozatát, elengedni, megbocsátani... Nem egy könnyen és gyorsan járható út ez. Senkit sem akarok lebeszélni erről a folyamatról, mert a valódi megoldás mindig az önmagunkon munkálkodás gyümölcse lesz. Ezek megértéséhez nélkülözhetetlen a testünk (a lélek temploma), a lelkünk és a szellemünk vagy tudatunk (bölcsességünk forrása).